Bélavár
Weboldal
A Dráva völgyében, Somogy megye délnyugati részén, a Pécset Nagykanizsával összekötő vasútvonal mentén fekszik egy szép, erdőktől övezett, pazar természeti környezetű település: Bélavár. A külterületének több mint fele a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, ritka növénytársulások és érdekes állatfajok – sikló- és gyíkfaunák, halászsasok, récék – honosak errefelé. A növényvilága védett a Palina erdőben és az Almásberek gyertyános, kocsányos tölgyeiben. A falutól ötszáz méterre folyik a Dráva, melynek egyes holtágaiban kavicsbányászat folyik. Kedvelik ezt a vidéket a túrázók, a strandolni és kikapcsolódni vágyók, valamint a horgászok is.
A hagyományok szerint IV. Béla nevéhez fűződik Bélavár alapítása, tiszteletére később emlékparkot avattak itt. Bélavár nevét először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fedezték fel a kutatók. Ekkor már egyházas helyként említik, s a következő másfélszáz évben a székesfehérvári káptalanhoz tartozott. 1469-ben városi kiváltságokat kapott, később Török Bálint, majd Tahy Ferenc birtokához tartozott. Történelmi érdekesség: 1531-ben a Dráva melletti, a falutól akkor félórányi járásra található várban gyűltek össze az ország rendjeinek képviselői.
A török hódítás során a vár elpusztult, a község pedig elnéptelenedett, s csak a XVII. század végén települtek ide római katolikus vallású horvátok. A település egy évszázaddal később már a Festetics-család birtoka, s a lakosság száma lassan ugyan, de emelkedett. 1870-ben több mint hatszáz lakosa volt, felerészben horvátok éltek itt, s a faluban katolikus népiskola működött ekkortájt. A XX. század elején már csaknem kilencszázan éltek itt, s megélénkült a társadalmi élet: olvasókör, majd lövész- és leventeegyesület alakult. Ünnepélyes alkalmakkor ma is az 1908-as címert használják, melyben egy eke jelzi a mezőgazdaság fontosságát.
1920-ban hangya-, később tejszövetkezet, majd földműves szövetkezet alakult a településen. Az első világháborúban 28 helybeli vesztette életét, a második pedig 35 hősi halottat követelt. Emléküket ma világháborús emléktábla őrzi. A II. világháború után a gyerekek a közeli Vízvárra jártak iskolába. A két település egy ideig közös körjegyzőséget tartott fenn. Bélavárnak 1950-70 között önálló tanácsa volt, majd élete szorosan összefonódott Vízvárral és Heresznyével. 1991-ben jött létre ismét az önálló polgármesteri hivatal itt.
Bélavár napjainkban teljesen közművesített település, korábban kiépítették a korszerű víz- és gázrendszert, a házak felében telefon is van, a helyi nyilvánosságot pedig kábeltévé szolgálja. 2003. júliusában tizenhét településsel közösen hétmilliárd forintos beruházás keretében megépült a szennyvízcsatorna-rendszer. A település elöljárói és lakói is rendkívül ügyelnek a rendre, a tisztaságra, ápoltak és virágosak a közterületek. Az elmúlt években több jelentős beruházás is történt a szennyvíz mellett: óvoda, konyha, házasságkötő-terem, könyvtár létesült, parkot és játszóteret alakítottak ki, s megszépült a faluközpont. A korábbi kapcsolat nem szakad meg a szomszédos Vízvárral, hiszen az iskola, az orvosi ellátás biztosítása a két önkormányzat közösen vállalt feladata.
A település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, amelynek tucatnyi helybeli áll alkalmazásában. Emellett dolgoznak a Sefag Rt., a Dráva.Kavics Kft., valamint barcsi cégek kínálta munkakörökben is bélaváriak. A település elöljárói nagy lehetőséget látnak a turizmus fellendítésében itt, hiszen a Dráva közelsége, a nemzeti park szépsége jó esélyt teremt erre. Nemrégiben turistaházat alakítottak ki ennek érdekében, ezt bővíteni is szeretnék a jövőben. A környéken pecázásra, kirándulásra is lehetőség nyílik, így joggal remélhető a falusi turizmus fellendülése.
A településen 1992 óta óvoda is működik, ahová kéttucatnyi kisgyerek jár, akik rendszeresen ünnepi műsorokkal kedveskednek az idősebbeknek a társadalmi rendezvényeken. A kulturális élet másik szervezői a Margaréta Népdalkörben tevékenykedő bélavári asszonyok, akiknek hagyományőrző munkáját messze földön elismerik. Rajtuk kívül nyugdíjasklub igyekszik folyamatosan programokat biztosítani az idősebbeknek. Bélavár határában csúcsosodik a Kerék-hegy, ahol sok helybelinek van szőlője. Bár nem igazán nagy területen gazdálkodnak a szőlészek, mégis finom nedű érlelődik a pincék hordóiban.
